a sör köszvényt okoz
- Téma inditó Pufi
- Kezdés dátuma
Ezeket sosem szerettem. (pl. brit tudósok bebizonyították, hogy a lift okozza a prosztatarákot) Persze nem kizárt a felvetés sem, de mi van, ha valami olyan feltétel az "igazi" ami együtt já az alkoholfogyasztással. Az alkohol mondjuk idegméreg, hogy hasznos lenne bármilyen téren, nemigen bizonyítják be, de hogy pont köszvény... Hát nemtom... más okból nem iszom sört, ha mégis köszvényes leszek, akkor mire mentem ezzel az egésszel? Azt ugyan senki nem mondta, hogy "csak a sörtől lehet köszvényes az ember..."
És használt? Mert én vagy egy éve nem ittam, de a parlagfű jobban hat rám, mint valaha!
A köszvényről
A köszvény civilizációs betegségnek is felfogható, hiszen amellett, hogy kialakulásában genetikai tényezők is szerepelhetnek a betegség létrejöttében jelentős szerepet kapnak az energia- és fehérje gazdag táplálkozás, a mozgásszegény életmód. A köszvény kiváltó oka a purin anyagcsere zavara, amelynek következtében a húgysav felszaporodik a vérben, majd a húgysavkristályok lerakódhatnak az ízületekben és fájdalmakkal teli napokat okozhatnak.
Ma már nagyon jó gyógyszerek állnak rendelkezésre a tünetmentesség eléréséhez, azonban fontos kiegészítő és megelőző intézkedés lehet a köszvénydiéta.
A köszvény diéta célja
- A vér húgysavszintjének csökkentése purin-szegény ételek fogyasztásával.
- A testsúly normalizálása a köszvénybetegek jelentős részénél szükségképpen fennáll.
Fő szempontok a köszvényesek diétájában
1. Magas purin tartalmú élelmiszerek kerülése.
2. Bőséges folyadékfogyasztás (napi 2-3 liter).
3. Helyezzék előtérbe a gyümölcs- és zöldségfogyasztását.
4. Az alkohol fogyasztását mellőzni kell!
5. A megcélzott testsúlynak megfelelő energia bevitelre figyeljenek!
A hagyományos táplálkozásnál kb. 500-1000 mg/nap purin kerül a szervezetbe táplálkozás útján, köszvényesek diétájában maximálisan 300 mg lehet az érték. felvilágosítást kaphat az egyes élelmiszerek purin tartalmáról.
Alacsony purin tartalmú élelmiszerek (5 mg/100 g azaz 5 mg purint tartalmaz 10 dkg élelmiszer): tej, tejtermékek, saláták, gyümölcsök.
Köszvény diéta - gyümölcsök
Közepes purin tartalmú élelmiszerek(10 mg/100 g): fehér kenyér, paradicsom, burgonya, sárgarépa, retek, karalábé, cékla.
Az előző két kategóriába tartozó élelmiszereket bátran lehet fogyasztani köszvényes betegeknek.
Mérsékelten magas purin tartalmú élelmiszerek (60-100 mg/ 100 g): sertés, marha, baromfihús, nyúlhús, halak, bab, borsó lencse. Ezek az élelmiszerek mérsékelten legyenek jelen a köszvénydiétázók étrendjében.
Magas purin tartalmú élelmiszerek(200 mg/100 g): lehetőség szerint kerülni kell ezek fogyasztását: belsőségek (máj, vese), olajos szardínia, húsleves, kocsonya, élesztő, füstölt húsok, szalonna, liba és pulykahús, vadhús.
Megemlítendő, hogy a csokoládé, tea, kávé purin tartalma ugyan magas, de ezek olyan purinszármazékok, amelyek nem alakulnak húgysavvá a szervezetben, ezért fogyaszthatók!
A purin fogyasztást tehát csökkenteni kell, figyelembe véve azt, hogy a napi fehérjefogyasztás nem mehet 60-70 g alá.
Az élelmiszerek fehérjetartalmára találhat kimutatást a tisztelt látogató a táblázatok menüpont alatt
Az esetek jelentős részében a köszvénybetegek bizonyos testsúlytöbblettel, kóros vérzsír értékkel (magas koleszterinszint) is rendelkeznek. Ebből kifolyólag a köszvény diéta céljai közé tartoznak a purin szegény táplálkozás mellett a testsúly csökkentése és a koleszterin bevitel szabályozása.
A köszvényes betegek diétájánál fontos megemlíteni, hogy az étrendben történő megszorítások csak mérsékeltek lehetnek, azaz a napi energia bevitelt nem lehet drasztikusan lecsökkenteni, mivel éhezés alkalmával csökken a szervezet húgysavkiválasztása.
Tehát a mérsékelt, fokozatos fogyás a célra vezető (az étrend 500 kcal/nap tartalmazzon kevesebbet, mint amennyivel normál testsúly esetén szükség lenne – kb. napi 1000-1600 kcal/nap)
A vér koleszterinszintjének csökkentésére mellőzni kell a következő élelmiszerek fogyasztását: zsírok, vajak, zsíros húsok, disznósajt, tepertő, szalonna, sok tojás (bár a tojás purin tartalma alacsony, a koleszterinszintje viszont magas).
Konyhatechnikai javaslatok köszvénydiétásoknak
Mintaétrendet könnyű összeállítani a purintáblázat segítségével, csak arra kell figyelni, hogy a köszvénydiétázó ne lépje túl a megengedett 300 g/napos limitet!
1.nap
Reggeli: 1-2 db zsemle, vagy kifli, 5 dkg sovány túró, 2,5 dl gyümölcslé (barack, alma, narancs)
Tízórai: gyümölcs
Ebéd: zöldségleves, tökfőzelék párolt csirkemellel
Uzsonna:gyümölcs
Vacsora: rizs, zöldségköret, 1 db tükörtojás
Össz. purintartalom: kb.200 g
2. nap
Köszvény diéta - sovány sajt
Reggeli: 1-2 szelet barna kenyér margarinnal megkenve, 4 dkg sajt, paprika, paradicsom
Tízórai: gyümölcs
Ebéd: krumplileves, rakott zöldbab 3 dkg előfőzött, darált hússal
Uzsonna: gyümölcs
Vacsora: 1-2 db korpás zsemle, 3 dkg gépsonka, nyers vegyessaláta(paradicsom, saláta, uborka)
Össz. purintartalom: kb.200g
3. nap
Reggeli: 1-2 zsemle vagy kifli, rántotta, retek
Tízórai: gyümölcs
Ebéd: zöldbableves, rizibizi, rántott karfiol
Uzsonna: kefir
Vacsora: 1-2 szelet rozskenyér, sajtkrém, uborka
Össz. purintartalom:180-200 g
Cukrozott üdítők
Mindeddig azt gondolták, hogy a betegséget a magas purintartalmú táplálék (hús, belsőségek, alkohol) okozza. Senkinek sem jutott eszébe, hogy a betegeket a magas cukor és gyümölcscukor tartalmú italok elkerülésére is figyelmeztesse.
De nemcsak a már köszvényeseknek árt a cukor és gyümölcscukor tartalmú ital és a magas fruktóz (gyümölcscukor) tartalmú gyümölcs, hanem a köszvény kialakulásának kockázatát is fokozza.
Amerikai kutatók csoportja 46 000 negyven éves és annál idősebb férfit, akinél a vizsgálat kezdetekor köszvényt nem állapítottak meg, követett tizenkét éven át. A vizsgálat kezdetén és utána kétévente orvosi vizsgálaton estek át a vizsgálati személyek, emellett rendszeresen beszámoltak egy kérdőív segítségével az élelmiszer- és italfogyasztásukról. A különféle gyümölcsök és gyümölcslevek fogyasztását is feljegyezték.
A vizsgálat 12 éve alatt 755 személynél diagnosztizáltak a csoportból köszvényt. A betegség azoknál a férfiaknál volt a legmagasabb kockázatú, akik naponta két vagy több adag cukrozott üdítőitalt fogyasztottak - 85 %-kal lett nagyobb az esélyük köszvényben megbetegedni. De már a heti 5 - 6 adag is jelentős kockázatot hordoz a kutatók megállapítása szerint.
Az összefüggés akkor is fennállt, ha a többi ismert kockázati tényezőt kizárták: vagyis függetlenül a testtömeg-indextől, vízhajtó szedéstől, magas vérnyomástól, alkoholfogyasztástól.
Figyelemre méltó, hogy még az olyan, nagy fruktóztartalmú gyümölcsök, mint az alma és a narancs - és ezek leve - is növelték a köszvény kockázatát.
A köszvény
Igen fájdalmas ízületi gyulladás, amelyet nátrium-urát kristályok lerakódása okoz. Ezek a kristályok azért gyűlnek fel az ízületekben, mert a vérben a húgysav szintje magasabb a szokásosnál. A köszvény kifejlődésében az öröklésnek és a helytelen életmódnak, így a túlzottan bőséges, fehérjében gazdag táplálkozásnak és az alkoholfogyasztásnak is van szerepe. A húgysav szintje akkor lesz rendellenesen magas, ha a vesék nem tudnak elegendő mennyiséget eltávolítani a vizelettel. Nagy mennyiségben képződhet például az enzimműködés bizonyos örökletes zavarai esetén, vagy bizonyos betegségekben, például a vér daganatos betegségeiben, melyek során a sejtek szaporodása és pusztulása felgyorsul. Egyes vesebetegségek és gyógyszerek szintén csökkentik a vese azon képességét, hogy eltávolítsa a vérből a húgysavat. Rendszerint a középkorú férfiak és a változás kora utáni nők betegsége. Hazánkban ritkán fordul elő.
A köszvényes roham többnyire váratlanul tör a betegre. Kiválthatja egy kisebb sérülés, műtét, nagy mennyiségű alkohol vagy fehérjében dús étel fogyasztása, fáradtság, lelki stressz, betegség. Az akut köszvényes rohamnál valamelyik ízületben, leggyakrabban a láb öregujján gyulladás fejlődik ki, de gyakori a rüszt, a boka, a térd, a csukló és a könyök ízületeiben is. A kristályok inkább ezekben a távolabbi, hűvösebb ízületekben rakódnak le, mert alacsonyabb hőfokon könnyebben kristályosodnak, kevésbé gyakoriak a nagyobb ízületekben, a hátgerincen, a csípőben és a vállon. Az ízület feletti bőr duzzadttá, pirossá, fényessé és meleggé válik, érintése is igen nagy fájdalmat okoz, a beteg - beszámolók szerint - még a takaró nyomását is képtelen elviselni. Néhány óra után a fájdalom enyhül, de a láb duzzanata megmarad. A tompa fájdalom a következő éjszakán ismét erősödhet, és néhány napon át tarthat, egyre csökkenő intenzitással. Egy-egy roham nyomtalanul elmúlhat, de ha többször ismétlődik, maradandó változást okoz az ízületben. Az ízületen látható elváltozást kísérhetik egyéb tünetek is: magas láz (különösen az első éjszakán), hidegrázás, általános rossz közérzet, légcsőhurut, gyomorpanaszok, székrekedés és heves szívverés. A máj rendszerint érzékeny, duzzadt, a vizelet sötét, bőséges, a húgysav mellett urobilinogént is tartalmaz.
A betegség előrehaladtával a kezeletlen rohamok egyre hosszabb ideig tartanak, gyakoribbak és több ízületre is kiterjednek.
Súlyos, idült köszvény esetén gyakori az ízületek deformálódása. A folyamatosan lerakódó kristályok károsítják az ízületet és az inakat, így a mozgás egyre korlátozottabb. Az urát kristályok kemény csomókban rakódnak le, elsősorban az ízületek körül, de más szerveken is, például a fülön. Ha a mozgásszervek érintettek, a diagnózis könnyebb. Sokkal nehezebb a bajmegállapítás, ha a köszvényes roham a vesében, a szemben, a fülben, stb. jelentkezik. A veserohamnál a vese tokja húgysavas sókkal telítődik. Az agyi roham agyvelőgyulladásra emlékeztet, míg a szem köszvényes rohama zöld hályoghoz (glaukómához) hasonló tüneteket mutat a szemhéjak és a szemgolyó megduzzadásával, vérbőséggel. A köszvénnyel foglalkozó orvosok szerint a rohamok főleg ősszel és tavasszal jelentkeznek.
A tünetek általában már sejtetik a kórokot. Az orvos az ízületek vizsgálatával és a vér laborvizsgálati eredmények alapján, azaz a magas húgysav-szintből tudja megállapítani a betegséget. Ritkán normális húgysavszint mellett is fennáll a betegség. Az ízületi folyadékból vett mintában kialakult tű alakú urátkristályok mikroszkópos kimutatása viszont egyértelművé teszi a diagnózist.
A kezelés elsődleges célja a fájdalom csökkentése és a gyulladás megfékezése. Ennek hagyományos gyógyszere a kolchicin, szájon át vagy injekcióban adva. Mellékhatásai (gyomor-bél tünetek, hányás, hasmenés) miatt ma gyakrabban adnak nem-szteroid gyulladáscsökkentő szereket, például ibuprofent, indomethacint, néha pedig kortikoszteridot, például prednisolont. Rossz vesefunkciós vagy idős betegek részére ezek is csak óvatosan adhatók. Mellékhatásuk szédülés, hányinger, fejfájás lehet. Súlyos roham esetén, vagy ha az előbbiek valamilyen ok miatt nem adhatók, kortikoszteroidot ír fel az orvos. A szteroid-készítmények adása 5-7 napig tart, nemcsak szájon át adható, hanem a fájó ízületbe adott injekció formájában is. Mivel az akut köszvényes roham nagy fájdalommal jár, ezért a speciális gyógyszerek mellett fájdalomcsillapítókra is szükség van, de az aszpirin kerülendő, mivel az a húgysavszintet növeli.
A második lépés a betegség visszatértének megakadályozása, amihez sokszor az is elegendő, ha a beteg sok folyadékot iszik, kerüli az alkoholos italokat, és kevesebb fehérjedús ételt fogyaszt. Sok köszvényes egyben túlsúlyos is. A testsúly csökkenésével gyakran a vér húgysavszintje is normalizálódik. Egyes esetekben, ismétlődő, súlyos rohamok mellett a roham megszűnte után is folytatni kell a gyógyszeres kezelést. Akut köszvényes rohamban javasolt a mozgás csökkentése, szükséges az ágynyugalom. A betegek csillapító hatását említik a betegek, de a fizioterápia alkalmazása akut esetben csekély hatással jár.
A tünetmentes állapotban a kezelés abból áll, hogy a visszaesés gyakoriságát mérsékelje, és a legkisebbre csökkentse a húgysav lerakódását a szövetekben. Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, a diéta, vagyis a vitaminban gazdag, energiaszegény ételek fogyasztása.
A kutatók a köszvény kialakulásának hátterében életmódi okokat találtak. Abban egyetértenek, hogy a hús és a belsőségek túlzott fogyasztása hajlamosít a megbetegedésre. Az alkohol, elsősorban a sör és a bor túlzott élvezete is elősegíti a köszvény kialakulását. A betegek elhízásának is szerepe lehet benne, és megfigyelték azt is, hogy a migrén, az epilepszia és az asztma is nagyobb számban fordul elő köszvényes betegeknél. A köszvényes roham megjelenését az öregujj-lábközépcsont túlzott igénybevétele, a sok járás, a cipő nyomása is kiválthatja, és a kiterjedt visszértágulat is az okok között szerepelhet. Ez a helyi anyagcsere és vérkeringés megváltozására utal, ami szintén a roham kialakulásához vezethet. A túlzott szellemi munka, a nagyfokú izgalom, de még a betegségtől független műtéti beavatkozás is okozhat akut köszvényes rohamot.
A sör kismértékben nem okoz köszvényt.
Jól tudod.A sör kis mértékben teljesen hasznos, a b vitamin tartalma miatt.
A köszvény civilizációs betegségnek is felfogható, hiszen amellett, hogy kialakulásában genetikai tényezők is szerepelhetnek a betegség létrejöttében jelentős szerepet kapnak az energia- és fehérje gazdag táplálkozás, a mozgásszegény életmód. A köszvény kiváltó oka a purin anyagcsere zavara, amelynek következtében a húgysav felszaporodik a vérben, majd a húgysavkristályok lerakódhatnak az ízületekben és fájdalmakkal teli napokat okozhatnak.
Ma már nagyon jó gyógyszerek állnak rendelkezésre a tünetmentesség eléréséhez, azonban fontos kiegészítő és megelőző intézkedés lehet a köszvénydiéta.
A köszvény diéta célja
- A vér húgysavszintjének csökkentése purin-szegény ételek fogyasztásával.
- A testsúly normalizálása a köszvénybetegek jelentős részénél szükségképpen fennáll.
Fő szempontok a köszvényesek diétájában
1. Magas purin tartalmú élelmiszerek kerülése.
2. Bőséges folyadékfogyasztás (napi 2-3 liter).
3. Helyezzék előtérbe a gyümölcs- és zöldségfogyasztását.
4. Az alkohol fogyasztását mellőzni kell!
5. A megcélzott testsúlynak megfelelő energia bevitelre figyeljenek!
A hagyományos táplálkozásnál kb. 500-1000 mg/nap purin kerül a szervezetbe táplálkozás útján, köszvényesek diétájában maximálisan 300 mg lehet az érték. felvilágosítást kaphat az egyes élelmiszerek purin tartalmáról.
Alacsony purin tartalmú élelmiszerek (5 mg/100 g azaz 5 mg purint tartalmaz 10 dkg élelmiszer): tej, tejtermékek, saláták, gyümölcsök.
Közepes purin tartalmú élelmiszerek(10 mg/100 g): fehér kenyér, paradicsom, burgonya, sárgarépa, retek, karalábé, cékla.
Az előző két kategóriába tartozó élelmiszereket bátran lehet fogyasztani köszvényes betegeknek.
Mérsékelten magas purin tartalmú élelmiszerek (60-100 mg/ 100 g): sertés, marha, baromfihús, nyúlhús, halak, bab, borsó lencse. Ezek az élelmiszerek mérsékelten legyenek jelen a köszvénydiétázók étrendjében.
Magas purin tartalmú élelmiszerek(200 mg/100 g): lehetőség szerint kerülni kell ezek fogyasztását: belsőségek (máj, vese), olajos szardínia, húsleves, kocsonya, élesztő, füstölt húsok, szalonna, liba és pulykahús, vadhús.
Megemlítendő, hogy a csokoládé, tea, kávé purin tartalma ugyan magas, de ezek olyan purinszármazékok, amelyek nem alakulnak húgysavvá a szervezetben, ezért fogyaszthatók!
A purin fogyasztást tehát csökkenteni kell, figyelembe véve azt, hogy a napi fehérjefogyasztás nem mehet 60-70 g alá.
Az élelmiszerek fehérjetartalmára találhat kimutatást a tisztelt látogató a táblázatok menüpont alatt
Az esetek jelentős részében a köszvénybetegek bizonyos testsúlytöbblettel, kóros vérzsír értékkel (magas koleszterinszint) is rendelkeznek. Ebből kifolyólag a köszvény diéta céljai közé tartoznak a purin szegény táplálkozás mellett a testsúly csökkentése és a koleszterin bevitel szabályozása.
A köszvényes betegek diétájánál fontos megemlíteni, hogy az étrendben történő megszorítások csak mérsékeltek lehetnek, azaz a napi energia bevitelt nem lehet drasztikusan lecsökkenteni, mivel éhezés alkalmával csökken a szervezet húgysavkiválasztása.
Tehát a mérsékelt, fokozatos fogyás a célra vezető (az étrend 500 kcal/nap tartalmazzon kevesebbet, mint amennyivel normál testsúly esetén szükség lenne – kb. napi 1000-1600 kcal/nap)
A vér koleszterinszintjének csökkentésére mellőzni kell a következő élelmiszerek fogyasztását: zsírok, vajak, zsíros húsok, disznósajt, tepertő, szalonna, sok tojás (bár a tojás purin tartalma alacsony, a koleszterinszintje viszont magas).
Konyhatechnikai javaslatok köszvénydiétásoknak
- Hűtőszekrényben való tároláskor az élelmiszerek a purin tartalma csökken.
- Füstölt áruk purin tartalma magasabb.
- Főzéskor a főzőlevet öntsék le a húsokról. A húsleves, kocsonya purin tartalma magas!
- Ajánlatos használni a zsírszegény elkészítési módokat pl. grillezés, alufóliában sütés, teflon- és cserépedény használata.
- Intenzív, erős fűszereket ne alkalmazzanak!
Mintaétrendet könnyű összeállítani a purintáblázat segítségével, csak arra kell figyelni, hogy a köszvénydiétázó ne lépje túl a megengedett 300 g/napos limitet!
1.nap
Reggeli: 1-2 db zsemle, vagy kifli, 5 dkg sovány túró, 2,5 dl gyümölcslé (barack, alma, narancs)
Tízórai: gyümölcs
Ebéd: zöldségleves, tökfőzelék párolt csirkemellel
Uzsonna:gyümölcs
Vacsora: rizs, zöldségköret, 1 db tükörtojás
Össz. purintartalom: kb.200 g
2. nap
Reggeli: 1-2 szelet barna kenyér margarinnal megkenve, 4 dkg sajt, paprika, paradicsom
Tízórai: gyümölcs
Ebéd: krumplileves, rakott zöldbab 3 dkg előfőzött, darált hússal
Uzsonna: gyümölcs
Vacsora: 1-2 db korpás zsemle, 3 dkg gépsonka, nyers vegyessaláta(paradicsom, saláta, uborka)
Össz. purintartalom: kb.200g
3. nap
Reggeli: 1-2 zsemle vagy kifli, rántotta, retek
Tízórai: gyümölcs
Ebéd: zöldbableves, rizibizi, rántott karfiol
Uzsonna: kefir
Vacsora: 1-2 szelet rozskenyér, sajtkrém, uborka
Össz. purintartalom:180-200 g
A British Medical Journal orvosi lap tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a köszvény kockázatát jelentősen megnöveli a cukrozott üdítőitalok fogyasztása.
Az Egyesült Államokban az elmúlt néhány évtizedben megkétszereződött a köszvényes betegek száma. (A köszvényt a vér megemelkedett húgysavszintje okozza, azáltal, hogy húgysavkristályok alakulnak ki az ízületekben. A betegség erős fájdalommal és az ízületek megdagadásával jár.)
Az Egyesült Államokban az elmúlt néhány évtizedben megkétszereződött a köszvényes betegek száma. (A köszvényt a vér megemelkedett húgysavszintje okozza, azáltal, hogy húgysavkristályok alakulnak ki az ízületekben. A betegség erős fájdalommal és az ízületek megdagadásával jár.)
Mindeddig azt gondolták, hogy a betegséget a magas purintartalmú táplálék (hús, belsőségek, alkohol) okozza. Senkinek sem jutott eszébe, hogy a betegeket a magas cukor és gyümölcscukor tartalmú italok elkerülésére is figyelmeztesse.
De nemcsak a már köszvényeseknek árt a cukor és gyümölcscukor tartalmú ital és a magas fruktóz (gyümölcscukor) tartalmú gyümölcs, hanem a köszvény kialakulásának kockázatát is fokozza.
Amerikai kutatók csoportja 46 000 negyven éves és annál idősebb férfit, akinél a vizsgálat kezdetekor köszvényt nem állapítottak meg, követett tizenkét éven át. A vizsgálat kezdetén és utána kétévente orvosi vizsgálaton estek át a vizsgálati személyek, emellett rendszeresen beszámoltak egy kérdőív segítségével az élelmiszer- és italfogyasztásukról. A különféle gyümölcsök és gyümölcslevek fogyasztását is feljegyezték.
A vizsgálat 12 éve alatt 755 személynél diagnosztizáltak a csoportból köszvényt. A betegség azoknál a férfiaknál volt a legmagasabb kockázatú, akik naponta két vagy több adag cukrozott üdítőitalt fogyasztottak - 85 %-kal lett nagyobb az esélyük köszvényben megbetegedni. De már a heti 5 - 6 adag is jelentős kockázatot hordoz a kutatók megállapítása szerint.
Az összefüggés akkor is fennállt, ha a többi ismert kockázati tényezőt kizárták: vagyis függetlenül a testtömeg-indextől, vízhajtó szedéstől, magas vérnyomástól, alkoholfogyasztástól.
Figyelemre méltó, hogy még az olyan, nagy fruktóztartalmú gyümölcsök, mint az alma és a narancs - és ezek leve - is növelték a köszvény kockázatát.
A köszvény
Az anyagcsere zavarából adódó betegség, Magyarországon viszonylag ritka. Köszvény esetén megnövekszik a vér húgysavtartalma és húgysavas sók rakódnak le a különböző szövetekben, elsősorban az ízületekben. Típusos esetben rohamokban jelentkezik, leginkább a nagylábujjon keletkező gyulladás formájában (podagra), de más ízületben is előfordul.
Igen fájdalmas ízületi gyulladás, amelyet nátrium-urát kristályok lerakódása okoz. Ezek a kristályok azért gyűlnek fel az ízületekben, mert a vérben a húgysav szintje magasabb a szokásosnál. A köszvény kifejlődésében az öröklésnek és a helytelen életmódnak, így a túlzottan bőséges, fehérjében gazdag táplálkozásnak és az alkoholfogyasztásnak is van szerepe. A húgysav szintje akkor lesz rendellenesen magas, ha a vesék nem tudnak elegendő mennyiséget eltávolítani a vizelettel. Nagy mennyiségben képződhet például az enzimműködés bizonyos örökletes zavarai esetén, vagy bizonyos betegségekben, például a vér daganatos betegségeiben, melyek során a sejtek szaporodása és pusztulása felgyorsul. Egyes vesebetegségek és gyógyszerek szintén csökkentik a vese azon képességét, hogy eltávolítsa a vérből a húgysavat. Rendszerint a középkorú férfiak és a változás kora utáni nők betegsége. Hazánkban ritkán fordul elő.
Köszvényes láb
A köszvényes roham többnyire váratlanul tör a betegre. Kiválthatja egy kisebb sérülés, műtét, nagy mennyiségű alkohol vagy fehérjében dús étel fogyasztása, fáradtság, lelki stressz, betegség. Az akut köszvényes rohamnál valamelyik ízületben, leggyakrabban a láb öregujján gyulladás fejlődik ki, de gyakori a rüszt, a boka, a térd, a csukló és a könyök ízületeiben is. A kristályok inkább ezekben a távolabbi, hűvösebb ízületekben rakódnak le, mert alacsonyabb hőfokon könnyebben kristályosodnak, kevésbé gyakoriak a nagyobb ízületekben, a hátgerincen, a csípőben és a vállon. Az ízület feletti bőr duzzadttá, pirossá, fényessé és meleggé válik, érintése is igen nagy fájdalmat okoz, a beteg - beszámolók szerint - még a takaró nyomását is képtelen elviselni. Néhány óra után a fájdalom enyhül, de a láb duzzanata megmarad. A tompa fájdalom a következő éjszakán ismét erősödhet, és néhány napon át tarthat, egyre csökkenő intenzitással. Egy-egy roham nyomtalanul elmúlhat, de ha többször ismétlődik, maradandó változást okoz az ízületben. Az ízületen látható elváltozást kísérhetik egyéb tünetek is: magas láz (különösen az első éjszakán), hidegrázás, általános rossz közérzet, légcsőhurut, gyomorpanaszok, székrekedés és heves szívverés. A máj rendszerint érzékeny, duzzadt, a vizelet sötét, bőséges, a húgysav mellett urobilinogént is tartalmaz.
A betegség előrehaladtával a kezeletlen rohamok egyre hosszabb ideig tartanak, gyakoribbak és több ízületre is kiterjednek.
Súlyos, idült köszvény esetén gyakori az ízületek deformálódása. A folyamatosan lerakódó kristályok károsítják az ízületet és az inakat, így a mozgás egyre korlátozottabb. Az urát kristályok kemény csomókban rakódnak le, elsősorban az ízületek körül, de más szerveken is, például a fülön. Ha a mozgásszervek érintettek, a diagnózis könnyebb. Sokkal nehezebb a bajmegállapítás, ha a köszvényes roham a vesében, a szemben, a fülben, stb. jelentkezik. A veserohamnál a vese tokja húgysavas sókkal telítődik. Az agyi roham agyvelőgyulladásra emlékeztet, míg a szem köszvényes rohama zöld hályoghoz (glaukómához) hasonló tüneteket mutat a szemhéjak és a szemgolyó megduzzadásával, vérbőséggel. A köszvénnyel foglalkozó orvosok szerint a rohamok főleg ősszel és tavasszal jelentkeznek.
A tünetek általában már sejtetik a kórokot. Az orvos az ízületek vizsgálatával és a vér laborvizsgálati eredmények alapján, azaz a magas húgysav-szintből tudja megállapítani a betegséget. Ritkán normális húgysavszint mellett is fennáll a betegség. Az ízületi folyadékból vett mintában kialakult tű alakú urátkristályok mikroszkópos kimutatása viszont egyértelművé teszi a diagnózist.
A kezelés elsődleges célja a fájdalom csökkentése és a gyulladás megfékezése. Ennek hagyományos gyógyszere a kolchicin, szájon át vagy injekcióban adva. Mellékhatásai (gyomor-bél tünetek, hányás, hasmenés) miatt ma gyakrabban adnak nem-szteroid gyulladáscsökkentő szereket, például ibuprofent, indomethacint, néha pedig kortikoszteridot, például prednisolont. Rossz vesefunkciós vagy idős betegek részére ezek is csak óvatosan adhatók. Mellékhatásuk szédülés, hányinger, fejfájás lehet. Súlyos roham esetén, vagy ha az előbbiek valamilyen ok miatt nem adhatók, kortikoszteroidot ír fel az orvos. A szteroid-készítmények adása 5-7 napig tart, nemcsak szájon át adható, hanem a fájó ízületbe adott injekció formájában is. Mivel az akut köszvényes roham nagy fájdalommal jár, ezért a speciális gyógyszerek mellett fájdalomcsillapítókra is szükség van, de az aszpirin kerülendő, mivel az a húgysavszintet növeli.
A második lépés a betegség visszatértének megakadályozása, amihez sokszor az is elegendő, ha a beteg sok folyadékot iszik, kerüli az alkoholos italokat, és kevesebb fehérjedús ételt fogyaszt. Sok köszvényes egyben túlsúlyos is. A testsúly csökkenésével gyakran a vér húgysavszintje is normalizálódik. Egyes esetekben, ismétlődő, súlyos rohamok mellett a roham megszűnte után is folytatni kell a gyógyszeres kezelést. Akut köszvényes rohamban javasolt a mozgás csökkentése, szükséges az ágynyugalom. A betegek csillapító hatását említik a betegek, de a fizioterápia alkalmazása akut esetben csekély hatással jár.
A tünetmentes állapotban a kezelés abból áll, hogy a visszaesés gyakoriságát mérsékelje, és a legkisebbre csökkentse a húgysav lerakódását a szövetekben. Nagyon fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, a diéta, vagyis a vitaminban gazdag, energiaszegény ételek fogyasztása.
A kutatók a köszvény kialakulásának hátterében életmódi okokat találtak. Abban egyetértenek, hogy a hús és a belsőségek túlzott fogyasztása hajlamosít a megbetegedésre. Az alkohol, elsősorban a sör és a bor túlzott élvezete is elősegíti a köszvény kialakulását. A betegek elhízásának is szerepe lehet benne, és megfigyelték azt is, hogy a migrén, az epilepszia és az asztma is nagyobb számban fordul elő köszvényes betegeknél. A köszvényes roham megjelenését az öregujj-lábközépcsont túlzott igénybevétele, a sok járás, a cipő nyomása is kiválthatja, és a kiterjedt visszértágulat is az okok között szerepelhet. Ez a helyi anyagcsere és vérkeringés megváltozására utal, ami szintén a roham kialakulásához vezethet. A túlzott szellemi munka, a nagyfokú izgalom, de még a betegségtől független műtéti beavatkozás is okozhat akut köszvényes rohamot.
A sör kismértékben nem okoz köszvényt.
Jól tudod.A sör kis mértékben teljesen hasznos, a b vitamin tartalma miatt.
Annyi vitamin, nyomelem és természetes anyag van a sörben, hogy ellensúlyozza az esetleges negatív hatásokat( köszvény ).Emellett nagyon finom, én le nem mondok róla.Sőt!Veszélyesen élek, mert húst eszem és sört iszom hozzá
A sok húsevés is köszvényt okoz állítólag.
A sok húsevés is köszvényt okoz állítólag.Hasonló témák
